A Szabadság híd Budapest harmadik Duna-hídja volt, amelyet 1896-ban, a Millennium ünnepségeinek évében adtak át. Eredetileg Ferenc József hídnak nevezték el I. Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya után, aki 1896. október 4-én avatta fel a hidat.
A 333,6 m hosszú és 20,1 m széles híd egy rácsos tartós konzolos híd (bár alakja a lánchidakra emlékeztet). amelynek konzolkarjait 609 tonnás ellensúlyok rögzítik. A hidat Feketeházy János tervezte, a terv részleteit Gállik István és Beke József dolgozta ki, míg a pilléreken nyugvó kapuzatokat Nagy Virgil tervezte.
A második világháború alatt a német hadsereg 1945. január 16-án felrobbantotta a hidat. A háború után a Szabadság híd volt az első híd, amelyet újjáépítettek, mivel a megsemmisült híd sok alkatrésze menthető és újrahasznosítható volt. Az újjáépítési munkálatok 1946 tavaszán kezdődtek, és a hidat 1946. augusztus 20-án nyitották meg a forgalom előtt. 2007 és 2009 között a hidat teljesen felújították.
(...)
2024-ben a híd északi vámszedőházában nyílt meg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum „Összekötve - Pest–Buda hídtörténete” kiállítása. Bár korábban is voltak itt időszaki kiállítások, de most állandó jelleggel, hétfőtől vasárnapig, 11-18 óra között látogatható a kétszintes kis épület. A 2x13 négyzetméteres terület nem teszi lehetővé részletes hídtörténeti tárlat bemutatását, de az informatív, kétnyelvű (angol, magyar) tablók, néhány érdekes műtárgy bepillantást nyújt a Budapest városképét meghatározó gyönyörű Duna-hidjaink történetébe.
A kiállítás földszintjén egy kis ajándékbolt található, minőségi szuvenírekkel, képeslapokkal és a Közlekedési Múzeum kiadványaival. Mivel a tárlatra a belépés ingyenes, a látogatók szívesen vesznek egy-egy emléktárgyat, képeslapot vagy akár szakkönyvet.